Egy ősi panasz: a fogszuvasodás

Talán nem meglepő az információ, miszerint a fogszuvasodás manapság a leggyakoribb betegségek közé sorolható. Azt viszont lehet, hogy nem sejtetted, hogy ez a probléma nem modern kos édességeihez, cukros üdítőihez vezethető vissza. Ezt bizonyítják a marokkói kutatók által felfedezett legújabb leletek. Ásatásaik során ugyanis, megtalálták egy több, mint 13700 éves, kőkorszaki vadászó-gyűjtögető csontvázmaradványait, melynek, miután alaposabban megvizsgálták, megállapították, hogy fogszuvasodása volt. 

Leletek, és amit elárulnak nekünk

Abban a korban az emberek sok magas szánhidrát tartalmú ételt fogyasztottal, melynek következményeképp fogaik igen rossz állapotba kerültek. Ebből arra lehet következtetni, hogy igen nagy fájdalmakat okozhatott nekik sérült, romlott fogazatuk. Ezt támasztja alá, ez az amerikai tudományos folyóiratból vett idézet (PNAS):
“Egy bizonyos ponton a fogideg elhal, ám egészen addig a fájdalom nagyon nehezen viselhető el. Ha esetleg tályog alakul ki, akkor ez egyenesen kínzóvá válhat, ugyanis nyomás nehezedik az állkapocsra. Egy idő után a csont perforálódik, a tályog megszűnik, és az általunk vizsgált állkapcson pontosan ennek a nyomait láthatjuk.” - Így nyilatkozott Louise Humphrey, aki a Természettudományi Múzeum munkatársa Londonban.

Fogszuvasodás a nagyvilágban

A mai modern világban népbetegségnek mondható a lyukas fog. Ennek legfőbb oka, hogy egyre több cukros termék kerül fel a boltok polcaira, melyeket mi, vásárlók, előszeretettel fogyasztunk. Bár régen ez másképp volt, a földművelés megjelenése megváltoztatta a dolgokat. Az emberek ennek révén elkezdtek foglalkozni a növénytermesztéssel, mely egyet jelentett a magasabb szénhidrát tartalmú élelmiszerek előállításával és fokozott fogyasztásával. Ahogyan fejlődött a technológia, a helyzet csak tovább romlott, rövidebb idő alatt többet lehetett ezekből termelni. Az ezt megelőző korban azonban, a vadászó-gyűjtögető életmódot folytató emberek sokat szenvedtek a magas cukortartalmú bogyók, és növények hatásaitól.

A marokkói ásatások eredménye

A Kelet-marokkóban található Galambok barlangjában, az elmúlt 10 év alatt rengeteg leletet, és csontvázat sikerült összegyűjteniük a kutatóknak. Ezekből 52-t vizsgáltak át fogazatuk alapján, s ezek közül három csontváz kivételével az összesnél kimutatható volt a fogszuvasodás. A fogaiknak több, mint felén lyukakat, illetve egyéb károsodásokat fedeztek fel, de volt olyan is, akinek az állkapcsa annyira rossz állapotban volt, hogy tályogok alakultak ki benne. Ezek a csontvázak kb. a 13700-15000 évvel ezelőtti periódusból származhatnak.

Életmód a kőkorszakban

Az ásatások közben azonban nem csak csontvázakat, vadnövény-maradványokat is találtak. Ezekből tudtak arra következtetni, hogy pisztáciát, édes makkot, fenyőmagot és csigát is előszeretettel fogyasztottak a kőkorszaki emberek. Meglehet, már ekkor is bevetettek néhány praktikát a szájüreg és a fogak tisztántartására, ám ilyen ételek mellett a fogzománcot károsító baktériumok gyorsan terjedtek. Ez arra enged következtetni, hogy a kőkorszaki emberek nem csak a fogszuvasodás fájdalmaitól, de a kellemetlen szájszagtól is szenvedtek.
A szakértők megállapították, hogy bár a gyűjtögető életmód megmaradt, ehhez párosult egyfajta ülő életmód is. Ezt támasztja alá a barlangokban fellelt hosszúkás alakú sírok, és a kezdetleges hulladéktárolók, melyekbe a növényi maradványokat tették.
Louise Humphrey, a londoni Természettudományi Múzeum munkatársa úgy gondolta, a leletek fogazatán talált elváltozásoknak valójában kulturális okai lehettek. Ezt azzal bizonyította, hogy a csontvázak 90%-ának el lett távolítva az egyik, vagy mindkét középső-felső metszőfog. Arra a kérdésre még nem találtak választ, hogy a lyukas fogakat is eltávolították-e vagy sem.

Ár: 19 990 Ft

Teljeskörű fogszabályozási konzultáció most csak 19 990 Ft!

Az ajánlat visszavonásig érvényes.

Tovább olvasom

Foglaljon időpontot még ma!

×