Talán már többünkben felmerült a kérdés: miért van az, hogy a ragadozó állatoknak, annak ellenére, hogy naponta többször is mélyesztik fogukat nyers húsba és csontokba, mindig tökéletes, vakítóan fehér a fogsoruk? Hol vannak a letört vagy csorbult fogaik? Nincs nekik olyan, igaz? Ennek ellenére nincs okunk irigykedni!
Kutatások alapján kijelenthetõ, hogy a mi fogaink épp oly erõsek, mint az övék, sõt! Fogazatunk a tigriscápáéhoz hasonlítható! Szerkezetüket tekintve ugyanis, nem sokban különböznek a nagyhalakétól. Természetesen a mosolyunk azért jóval esztétikusabb az övékénél. A németországi Duisburg-Esseni Egyetemen dolgozó Matthias Epple professzor, kutatócsoportjával együtt, a cápák és az emberek fogazatának összehasonlításával foglalkozott éveken keresztül. Rövid idõn belül hatalmas felfedezéseket tettek.
Mivel szállnak ringbe a cápák
A professzor és csoportja elsõként a lándzsafogú cápát és a tigriscápát vizsgálta meg alaposabban. Utóbbi talán ismerõsebbnek tûnhet, ugyanis az, az egyik legveszedelmesebb cápafajok egyike. Bár a két ragadozó fogazata alapvetõen hasonló, funkciójukban több különbség is felfedezhetõ. Míg a lándzsafogú cápa fogaival beletép áldozatába, addig a tigriscápa, mint konzervnyitó használja az övéit, ugyanis neki állkapcsa oldalirányba is képes mozogni. Három féle fogfajtát különböztetünk meg a cápáknál. Az elsõ a hegyes fogak, melyek a sikamlósabb testû zsákmány megszerzésében játszanak nagy szerepet. A második az õrlõfogak, ezekkel a keményebb darabokat szedik szét, mint a kagyló, vagy egy teknõs- illetve rákpáncél. A harmadik fajta a csipkézett fogak, melyek pedig a nagytermetû állatok elfogyasztását segítik elõ.
A speciális fogszerkezet verhetetlen?
Lehet, hogy mi nem vagyunk képesek fogainkkal feltörni egy teknõspáncélt, de ne gondoljuk, hogy okunk van szégyenkezni! A mi fogaink semmivel sem gyengébbek, mint az óceáni ragadozóké. Igaz, hogy a cápák fogainak rendkívül erõs a zománcrétege, az emberi fog speciális mikro- illetve nanoszerkezete révén, méltán kap helyet a versenyben!
Lássuk, mirõl is van szó!
Tudható, hogy az emberi fog apró kristályokból áll, és elrendezõdésük különösen stabil helyzetû. Sérülékenységük mértéke igen alacsony, mivel fehérjemolekulákkal tapadnak egymáshoz. Ezt azt jelenti, hogy ugyan érheti fogainkat sérülés, nem fognak attól még végig repedni, elcsorbulni, kitörni, hiszen az imént említett szerkezet elnyeli az ehhez hasonló erõhatásokat. A cápák fogait ezzel ellentétben egy rugalmasabb dentinréteg képzi, melyet igen erõs és kemény zománcréteg fed. Ez a réteg nem másnak, mint a fluorapatitnak köszönheti ellenállóképességét. A mi zománcrétegünk jóval puhább, ez hidroxiapatitból áll, mely egyébként a csontjainkban is fellelhetõ. Mind emellett ne feledjük, a fogzománc szervezetünk legkeményebb része, ugyanis foszfor, fluor, és kalcium alkotja, nem tartalmaz élõ sejtet egyáltalán.
A cápák adu ásza
Van azonban valami, amiben tényleg leköröznek minket, ez pedig nem más, mint az emberek nagy ellensége, a fogszuvasodás kérdése. Fogszuvasodásnak azt a folyamatot hívjuk, amikor fogaink keményszövetei roncsolódnak, romlásnak indulnak. Bár elõször ez a fogfelszínre hat, késõbb a fogbélre is kiterjed. Bármennyire is szeretnénk túlszárnyalni a cápákon, ezek a ragadozók nem hajlamosak a fogszuvasodásra, fogaik felszínét ugyanis tetõtõl talpig fluorid borítja, melyet úgy lehetne szemléltetni, mint egy természetes fogkrémet. A fogkrémek fõ alapanyagának egyike a fluorid, mert ez nagyban növeli a fogak sav-ellenállóképességét. A gond az, hogy nekünk egyetlen fogmosás alkalmával kevesebb, mint 1% hidroxid-fluorid cserélõdik fogainkon.
Náluk többször jár a Fogtündér!
Ezen kívül, ne feledjük el azt a tényt sem, hogy a cápák fogai több sorban helyezkednek el, rengeteg van belõlük, és ezek a szájüregük hátsó részében folyamatosan cserélõdnek. Ezek a ragadozók életük során akár 30.000 fogat is elhasználhatnak, ezen folyamat idõtartama pedig lehet pár nap, de akár több hónap is. Így tehát míg nekünk egyszer, nekik rengetegszer hullik ki egy foguk és nõ helyette automatikusan másik. A fûrészes fogaik például nem állkapcsukból nõnek ki, mint az embernek, hanem kötõszövetekkel kapcsolódnak a cápák érdes bõréhez, ezért is használódnak el rendkívül rövid idõ alatt.
Bár most úgy tûnhet, a cápák lépéselõnyben vannak, de ne feledjük, rendszeres fogmosással, félévenkénti fogászati kontrollal, és a cukros, édes ételeik és italok mellõzésével könnyedén behozhatjuk a lemaradásunkat!