Talán nem meglepõ az információ, miszerint a fogszuvasodás manapság a leggyakoribb betegségek közé sorolható. Azt viszont lehet, hogy nem sejtetted, hogy ez a probléma nem modern kos édességeihez, cukros üdítõihez vezethetõ vissza. Ezt bizonyítják a marokkói kutatók által felfedezett legújabb leletek. Ásatásaik során ugyanis, megtalálták egy több, mint 13700 éves, kõkorszaki vadászó-gyûjtögetõ csontvázmaradványait, melynek, miután alaposabban megvizsgálták, megállapították, hogy fogszuvasodása volt.
Leletek, és amit elárulnak nekünk
Abban a korban az emberek sok magas szánhidrát tartalmú ételt fogyasztottal, melynek következményeképp fogaik igen rossz állapotba kerültek. Ebbõl arra lehet következtetni, hogy igen nagy fájdalmakat okozhatott nekik sérült, romlott fogazatuk. Ezt támasztja alá, ez az amerikai tudományos folyóiratból vett idézet (PNAS):
Egy bizonyos ponton a fogideg elhal, ám egészen addig a fájdalom nagyon nehezen viselhetõ el. Ha esetleg tályog alakul ki, akkor ez egyenesen kínzóvá válhat, ugyanis nyomás nehezedik az állkapocsra. Egy idõ után a csont perforálódik, a tályog megszûnik, és az általunk vizsgált állkapcson pontosan ennek a nyomait láthatjuk. – Így nyilatkozott Louise Humphrey, aki a Természettudományi Múzeum munkatársa Londonban.
Fogszuvasodás a nagyvilágban
A mai modern világban népbetegségnek mondható a lyukas fog. Ennek legfõbb oka, hogy egyre több cukros termék kerül fel a boltok polcaira, melyeket mi, vásárlók, elõszeretettel fogyasztunk. Bár régen ez másképp volt, a földmûvelés megjelenése megváltoztatta a dolgokat. Az emberek ennek révén elkezdtek foglalkozni a növénytermesztéssel, mely egyet jelentett a magasabb szénhidrát tartalmú élelmiszerek elõállításával és fokozott fogyasztásával. Ahogyan fejlõdött a technológia, a helyzet csak tovább romlott, rövidebb idõ alatt többet lehetett ezekbõl termelni. Az ezt megelõzõ korban azonban, a vadászó-gyûjtögetõ életmódot folytató emberek sokat szenvedtek a magas cukortartalmú bogyók, és növények hatásaitól.
A marokkói ásatások eredménye
A Kelet-marokkóban található Galambok barlangjában, az elmúlt 10 év alatt rengeteg leletet, és csontvázat sikerült összegyûjteniük a kutatóknak. Ezekbõl 52-t vizsgáltak át fogazatuk alapján, s ezek közül három csontváz kivételével az összesnél kimutatható volt a fogszuvasodás. A fogaiknak több, mint felén lyukakat, illetve egyéb károsodásokat fedeztek fel, de volt olyan is, akinek az állkapcsa annyira rossz állapotban volt, hogy tályogok alakultak ki benne. Ezek a csontvázak kb. a 13700-15000 évvel ezelõtti periódusból származhatnak.
Életmód a kõkorszakban
Az ásatások közben azonban nem csak csontvázakat, vadnövény-maradványokat is találtak. Ezekbõl tudtak arra következtetni, hogy pisztáciát, édes makkot, fenyõmagot és csigát is elõszeretettel fogyasztottak a kõkorszaki emberek. Meglehet, már ekkor is bevetettek néhány praktikát a szájüreg és a fogak tisztántartására, ám ilyen ételek mellett a fogzománcot károsító baktériumok gyorsan terjedtek. Ez arra enged következtetni, hogy a kõkorszaki emberek nem csak a fogszuvasodás fájdalmaitól, de a kellemetlen szájszagtól is szenvedtek.
A szakértõk megállapították, hogy bár a gyûjtögetõ életmód megmaradt, ehhez párosult egyfajta ülõ életmód is. Ezt támasztja alá a barlangokban fellelt hosszúkás alakú sírok, és a kezdetleges hulladéktárolók, melyekbe a növényi maradványokat tették.
Louise Humphrey, a londoni Természettudományi Múzeum munkatársa úgy gondolta, a leletek fogazatán talált elváltozásoknak valójában kulturális okai lehettek. Ezt azzal bizonyította, hogy a csontvázak 90%-ának el lett távolítva az egyik, vagy mindkét középsõ-felsõ metszõfog. Arra a kérdésre még nem találtak választ, hogy a lyukas fogakat is eltávolították-e vagy sem.
