Ismerõs az az eset, amikor éjszaka nyugtalanul alszol, gyakran felriadsz, másnap gyötör a fáradtság és nyûgös vagy? Ezt természetesen senki nem szereti tapasztalni sem önmagán, sem másokon. Azonban ha olyan más tüneteket is tapasztalunk emellé, mint a fej- és nyakfájás, zsibbadt kar, vagy fülzúgás, meglehet, hogy az éjszakai fogcsikorgatók közé tartozunk.
Mi okozza a fogcsikorgatást?
A fõ probléma minden esetben a kiegyensúlyozatlanság, melyet kívül-belül tapasztalhatunk. Lássuk elõször, milyen külsõ okai lehetnek. Ha fogaink felszíne nem illeszkedik megfelelõen egymáshoz, mikor szánkat összezárjuk, az állkapocs ízület nem képes elérni a nyugalmi záródási pontját. Ezt az instabil állapotot nem csak a biológiailag örökölt fogelrendezésünk, hanem egy magasabb tömés vagy nagyobb korona is kiválthatja. Na de lássuk, a belsõ okokat! Ha kiegyensúlyozatlanok vagyunk a stresszes életvitelünknek köszönhetõen, meglehet, hogy a napközben felgyülemlett feszültség éjszaka, alvás közben jön ki rajtunk. Hajlamosak vagyunk álmunkban reagálni olyan ingerekre, mint a félelem, izgalom, feszélyeztetés, ezt pedig nem máshogy, mint fogaink csikorgatásával, vagy görcsös összeszorításával tesszük. A külsõ és belsõ ok ismertetése mellet, egy harmadik kategóriát is megemlítenék. Az ok ugyanis lehet akár csak egy egyszerû rossz szokás, melyet még gyermekkorunkból hoztunk magunkkal.
Mi zajlik le ilyenkor?
Éjszaka csikorgatunk, hiszen ízületünk, ebben a tudatlan állapotunkban, normál esetben is végezne apró, reflex-szerû mozgásokat. Ám a fent említett okok miatt, ez a mozgás könnyen elfajulhat egy görcsös szorításba. Az hogy milyen irányba folyik a mozgolódás, változó, van, aki elõre-hátra, van, aki jobbra-balra mozgást végez állkapcsával csikorgatás közben. A lényeg, hogy addig teszi ezt, míg nem talál egy stabil támasztási pontot, mely egyeletlen fogfelszín esetén természetesen lehetetlen. Gyermekkorban gyakran alakul ki elõre-hátra mozgató reflex, mivel már ekkor akadályt jelentenek a mélyen megbúvó bölcsességfogak. Elkezdik ugyanis tolni hátulról a rágófogakat, így a többi fog feltorlódhat, kialakítva ezzel egy egyeletlen felszínbõl adódó hibás harapást.
Fogcsikorgatás következményei, melyekkel számolni kell
Kutatások által bizonyított tény, hogy a csikorgatóknak nagyjából a 20%-a, nagyobb erõt fejt ki éjszaka, mint amit nappal maximálisan véghez tudna vinni, valamint ezt akár 45 percen keresztül is képes tartani. Ennek természetesen vannak következményei, hiszen képzeljük el, ha például két követ sokáig ütögetnénk és dörzsölnénk egymáshoz, természetesen sérülne, roncsolódna, kopna mind a kettõ. Ez fogainkkal sincs másképp, élei letörhetnek, elkophatnak, és még a rágófelszínen is sérülések jelenhetnek meg. Ez a folyamat fogaink leggyengébb pontjait amortizálja le, mint egy fogunk csücskét például, mely akár le is törhet emiatt. Ez persze csak egy esztétikai probléma lenne, de ennél súlyosabb következményei is lehetnek a csikorgatásnak. Kialakulhat tõle tarkó- és nyaki feszülés, fej- és akár hátfájás is! Ezeken kívül még füldugulást és migrént is okozhat, hiszen állkapocs-ízület és a fül belsõ szerkezete összefüggésben áll.
Orvosolható probléma
Természetesen a leírtak igen rémisztõnek tûnhetnek, ám manapság már minden fogászati problémára találhatunk megoldást! Kezelések által, héjakkal el tudják tüntetni az esztétikai hibákat, valamint fogszabályozó segítségével a fogaknak vissza tudják állítani megfelelõ elhelyezkedésüket, így kialakulhat egy nyugodt záródási pont. Amennyiben a helyzet ennél komolyabb kezelést igényel, mérések alapján kialakított harapásemeléssel, valamint harapásemelõ, fogvédõ sínekkel javítják a fogberendezést, és gátolják a romlását. Ha a bölcsességfogak okozzák a rossz elrendezést, szájsebészhez kell fordulnunk a problémával. Mindent összevetve, a fogcsikorgatás egy orvosolható gond, ám megkönnyíthetjük a saját helyzetünket azzal is, ha lefekvés elõtt meditálunk kicsit. Így kiengedhetjük magunkból a nap folyamán összegyûlt feszültséget, és teljes lelki békével hajthatjuk álomra a fejünket!
