A rossz lehelet sok páciensünknek okoz rossz közérzetet, emiatt kevésbé érzik magukat magabiztosnak. Szerencsére számos beavatkozás és gyógyszeres kezelés áll rendelkezésre a probléma megoldására. Ezeket részletezzük következõ cikkünkben.

A kellemetlen szájszag gyakori okai

A rossz lehelethez számos mindennapi tényezõ járul hozzá. A nem megfelelõ szájhigiénia, bizonyos ételek fogyasztása vagy akár a nem megfelelõ folyadékbevitel is mind kellemetlen szájszagot okozhatnak. Ezen rossz szokások megváltoztatásával a probléma is egy csapásra megoldódhat. Vannak azonban olyan esetek, amikor fogorvosi segítség szükséges a kellemetlen szájszag megszüntetéséhez.
Az egyik ilyen probléma a fogkõ, amely a fogakon lévõ, nem megfelelõen eltávolított lepedék megkövesedésével alakul ki. Általában az íny és a fog határán képzõdik, fogszuvasodást és ínyproblémákat okozva. Ez a két tünet a rossz lehelet két fõ oka, ezért a fogkõ megfelelõ fogorvosi eszközökkel történõ eltávolítása elengedhetetlen, hogy elkerüljük az általa okozott károkat. Rendszeres fogmosással és antibakteriális szájvíz használatával megelõzhetjük a probléma újbóli kialakulását, így a kellemetlen szájszagot is.

Ha a fogak akár fogkõképzõdés, akár a szájápolás hiánya miatt romlásnak indultak, a lehetõ leghamarabb látogassunk el fogorvosunkhoz. A fogak betömésével ugyanis megakadályozhatóak a bakteriális fertõzések, ezáltal a kellemetlen lehelet kialakulása. A rossz szájszag megszüntetéséhez az ínybetegségek helyi vagy szájon át szedhetõ antibiotikumos, vagy akár szájsebészeti kezelése is szükséges lehet. Ez nem csupán a kellemetlen szájszagot szünteti meg, de az ínybetegségek hosszú távú káros, gyakran fogvesztést okozó hatását is kiküszöböli.

Amikor a szájszag betegségre utal

Egyes esetekben a rossz lehelet komoly betegség egyik tüneteként jelentkezik. Acetonos lehelet megfigyelésekor érdemes odafigyelni a folyadék-bevitelre, hiszen ez a kiszáradás egyik figyelmeztetõ jele lehet. Ha a rossz szájszag megfelelõ hidratáltság mellett is megmarad, az cukorbetegségre utalhat. Erre egy egyszerû vérkép választ adhat. Amennyiben beigazolódik a cukorbetegség gyanúja, a megfelelõ gyógyszerekkel folytatódhat a beteg kezelése.

Az orrmelléküreg-gyulladás, vagyis az orrüreg és orrmelléküregek lobos folyamata is eredményezhet rossz leheletet. A betegség akut formáját egyszerû megfázás vagy más felsõ légúti megbetegedés okozhatja; ezek gyógyításával a rossz szájszag is megszüntethetõ. A krónikus orrmelléküreg-gyulladás azonban asztmára, allergiára vagy akár gombás fertõzésre is utalhat. Alapos kivizsgálással megtalálhatjuk a probléma okát, ami után megkezdõdhet a rossz szájszag kezelése is. Erre, a betegség okától függõen antibiotikumos, allergia vagy asztma elleni gyógyszeres, illetve gombaellenes kezelést írhatnak elõ.